2021. október 3., vasárnap 19:00

„CSAK TISZTA, FRISS ÉS EGÉSZSÉGES LEGYEN AZ A FORRÁS…”
Uránia Nemzeti Filmszínház (1088 Budapest, Rákóczi út 21.)

Pál István Szalonna prímás, népzenész társaival, továbbá Kelemen Barnabás, Kokas Katalin hegedűművészekkel és fiukkal, Kelemen Gáspárral, valamint Farkas Gábor zongoraművésszel a népzene tiszta forrását és belőle fakadó műzenei alkotásokat szólaltatnak meg.

A műsort vezeti: Solymosi Tari Emőke zenetörténész

Műsor:

Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 37 és 26
Somogyi muzsika
Édesanyám rózsafája – kalotaszegi muzsika Bartók körösfői gyűjtése alapján
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 35 és 32
Máramarosi ruszin és román muzsika
Kodály Zoltán Kállai kettős című művének népzenei forrásai
Bartók Béla: Gyermekeknek – 1., 2. sorozat
Kodály Zoltán Székely fonó című művének népzenei forrásai
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No. 36
Felvidéki dudanóták – kürti muzsika
A Páva-dallam változatai a Kárpát-medencéből
Liszt Ferenc: XII. magyar rapszódia
Bartók Béla: Negyvennégy duó két hegedűre – No, 17 és 18
Muzsika a felső Tisza vidékéről
Bartók Béla: Román népi táncok

Előadók:
Kokas Katalin – hegedű
Kelemen Barnabás – hegedű
Kelemen Gáspár – hegedű
Farkas Gábor – zongora
Pál Eszter – ének
Pál István „Szalonna” és Bandája

„Az én igazi vezéreszmém azonban, amelynek, amióta csak mint zeneszerző magamra találtam, tökéletesen tudatában vagyok: a népek testvérré-válásának eszméje, a testvérré-válásé minden háborúság és minden viszály ellenére. Ezt az eszmét igyekszem – amennyire erőmtől telik – szolgálni zenémben; ezért nem vonom ki magam semmiféle hatás alól, eredjen az szlovák, román, arab vagy bármiféle más forrásból. Csak tiszta, friss és egészséges legyen az a forrás!” – írta Bartók egy levelében, 1931-ben.  Kelemen Barnabás hegedűművész és fia, Kelemen Gáspár, Farkas Gábor zongoraművész, valamint Pál István Szalonna prímás és népzenész társai a népzene tiszta forrását, valamint a belőle fakadó műzenei alkotásokat szólaltatják meg e különleges összeállításban. A programban – mely ízelítőt ad a Kárpát-medence gazdag népzenei hagyományából – fontos helyet kap Bartók pedagógiai céllal komponált Negyvennégy duó két hegedűre című, 1931-32-ben írt sorozata. A belőle a koncerten felhangzó darabok legtöbbjének alapanyaga magyar. Szintén a hangszertanulást segíti az eredeti formájában 1908-09-ben komponált Gyermekeknek című zongorasorozat (alcíme szerint: Apró darabok kezdő zongorázóknak). Bartók az első és második kötetben magyar, a harmadik és negyedik kötetben szlovák népdalokat dolgozott fel. Munkatársa és barátja, Kodály Zoltán világsikerű kompozíciója, a Magyar Állami Népi Együttesnek írt, Rábai Miklós által koreografált, 1951-ben bemutatott Kállai kettős négy, Nagykállóban gyűjtött népdalt használ fel, ezek eredeti formájában, valamint a Székely fonó című, 1932-ben bemutatott daljáték népzene forrásaiban – székely népdalokban és népballadákban – is gyönyörködhetünk. Az eredeti címén Magyarországi román népi táncok első változata 1915-ben készült zongorára; hat tételében Bartók összesen hét román táncdallamot dolgoz fel. A mű egyik leghíresebb átiratát Székely Zoltán hegedűművész készítette, hegedűre és zongorára.    

Előadóművészek

„A világhírű magyar zongoraművész, Farkas Gábor, generációjának egyik legkiemelkedőbb muzsikusa. A romantikus repertoár széles körben elismert interpretátora, több nemzetközi zongoraverseny győztese és a világ legjelentősebb zenei fesztiváljainak és koncerttermeinek állandó meghívottja. Számos szólólemeze látott napvilágot a Warner Music Hungary, a Hungaroton, a Toccata Classics London, valamint a Steinway & Sons Records gondozásában. Kiemelkedő tehetségét és eddigi pályafutását a magyar állam Liszt-díjjal ismerte el, emellett megkapta a Junior Prima Díjat. Farkas Gábor Steinway Artist is, valamint az Aoyama Music Award birtokosa.

A művész 2017 óta a Tokyo College of Music (Japán) professzora, a 2020/21-es tanévtől pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője. 

Kelemen Barnabás a világ élvonalába tartozó hegedűművész. Már fiatalon hatalmas sikereket aratott: 1. díjas lett az 1999-es salzburgi Nemzetközi Mozart Hegedűversenyen, illetve a 2002-es Indianapolisi Nemzetközi Hegedűversenyen, 2001-ben pedig a Brüsszeli Erzsébet Királyné Nemzetközi Hegedűverseny 3. díját nyerte el.

Rendszeresen szerepel a legnevesebb koncerttermekben, többek között a Carnegie Hallban, a Concertgebouw-ban, a Royal Festival Hallban, a Palais de Beaux Arts-ban, a Suntory Hallban és a Berlini Filharmóniában. A BBC Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Fesztiválzenekar, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Londoni Szimfonikus Zenekar és világszerte számos más neves együttes gyakori vendége.

Olyan karmesterekkel dolgozott együtt, mint Lorin Maazel, Sir Neville Marriner, Kocsis Zoltán, Eötvös Péter vagy Fischer Iván. De ő maga is szívesen áll a zenekarok élére, az elmúlt évadokban vezényelte például a Nemzeti Filharmonikus Zenekart és az Indianapolisi Szimfonikusokat. Nagyszerű kamaramuzsikus is, akivel szívesen játszanak együtt olyan művészek, mint Ránki Dezső, Steven Isserlis, Perényi Miklós, José Gallardo.

Összesen 17 szólólemeze és egy – Mozart összes hegedűversenyének élő előadását tartalmazó – duplakorongos DVD-kiadványa jelent meg. Bartók-, Brahms- és Liszt-felvételeivel rangos nemzetközi díjakat nyert el.  Kvartettjével három albumot készített.

A budapesti Zeneakadémia és a Kölni Egyetem professzora.

Művészetét a legmagasabb szakmai és állami kitüntetésekkel ismerték el: Liszt Ferenc-, Kossuth-, Prima és Gramophone-díjakkal tüntették ki, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjének birtokosa.

Hangszere jelenleg egy 1742-es Guarneri del Gesù mesterhegedű, melyet a magyar államtól kapott használatra.

A tízesztendős Kelemen Gáspár elsőrangú muzsikusok gyermeke: édesapja Kelemen Barnabás Kossuth-díjas hegedűművész, édesanyja Kokas Katalin Liszt-díjas, Érdemes Művész, hegedű- és brácsaművész.  Négy gyermekükből Gáspár a második, aki 2016-ban, a Magyar Televízió Virtuózok című tehetségkutató versenyén vált ismertté. Ifjú kora ellenére már számos hazai és nemzetközi elismerést tudhat magáénak. 2015-ben a Szicíliában megrendezett Gianluca Campochiaro Nemzetközi Zenei Versenyen nyert első helyezést, 2019-ben a XVI. Országos Koncz János Hegedűverseny nagydíját kapta meg.

Kokas Katalin hegedű- és brácsaművész a magyar zenei élet egyik legkiemelkedőbb személyisége. A szólóhangversenyek mellett kiemelt helyen szerepel életében a kamarazene és a tanítás. 2004 óta a Liszt Ferenc Zeneakadémia docense. 2002 óta rendszeresen ad mesterkurzusokat szerte a világon. 

Hazai versenygyőzelmei után 1994-ben első lett a csehországi Ušti nad Orlice Nemzetközi Hegedűversenyen, 1996-ban a torontói Konzervatóriumban megnyerte a Concerto Competition díjat, 1997-ben első lett a semmeringi Bartók-, majd 98-ban a Martinů hegedűversenyen. 1999-ben első helyezést ért el a Nemzetközi Flesch Károly Hegedűversenyen, 2002-ben pedig a Nemzetközi Szigeti József Hegedűverseny első díját nyerte el.

Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Kocsis Zoltán, Perényi Miklós, Michael Stern, és olyan zenekarokkal játszott, mint például az Izraeli Kamarazenekar vagy a Liszt Ferenc Kamarazenekar, de fellépett pozsonyi, kassai, marosvásárhelyi, poznani együttesekkel, továbbá Észak-Amerika, Dél-Amerika, Dél-Afrika, valamint Magyarország számos szimfonikus zenekarával.

Alapítója a Kelemen Kvartettnek, mellyel koncerteztek Európa számos országában, Amerikában és Ausztráliában. 2011-ben megnyerték a IV. Pekingi Nemzetközi Kvartett verseny első díját, a VI. Melbourne-i Nemzetközi Kamarazene-verseny második, közönség-, valamint ’Musica Viva’ különdíját. 2015-ben többek között felléptek az amsterdami Concertgebouw-ban és a New-York-i Carnegie-Hallban.

8 CD-lemeze jelent meg a Hungaroton és a BMC gondozásában.

Háromszor kapta meg a Fischer Annie Ösztöndíjat, művészetét Halász Ferenc-díjjal, „Kaposvár Városért” Kitüntetéssel jutalmazták, a magyar államtól Liszt Ferenc-díjat kapott, 2009-ben átvehette a Junior Prima Díjat.

Pál István „Szalonna” napjaink egyik legkiválóbb prímása, az egyik legtöbbet foglalkoztatott népzenész, otthonosan mozog a Kárpát-medence valamennyi tájegységének népzenei világában.

1980-ban, Kárpátalján, a máramarosi hegyek tövében, Visken született. Szülei, Jancsó Katalin és Pál Lajos zenetanárok, mai napig szülőföldjük aktív zeneművelői. Zenei tanulmányai a tiszapéterfalvi zeneiskolában kezdődtek, majd Murzsa Gyulánál, a szomszédos faluban folytatódtak, ahol a régi cigányzenészképzés hagyományai szerint tanulhatta a mesterséget. Középiskolai tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végezte. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola ének-zene, népzene szakán szerzett tanári diplomát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi vonós tanári szakán 2012-ben végzett.

A Galga zenekar, majd a Fonó zenekar tercprímása volt. 2002 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttes zenekarában, pár év alatt lett az együttes zenekarvezető prímása, jelenleg művészeti igazgatója.

Megalakította saját bandáját (Szalonna és bandája), melynek repertoárján a legszebb kárpát-medencei dallamok mellett népzenei feldolgozások is szerepelnek. Az együttes Európától Amerikán át Ázsiáig a világ számtalan pontján fellépett már. Három nagylemezt jelentettek meg.

A muzsikálás mellett rengeteg erdélyi és kárpátaljai népzenei gyűjtés fűződik a nevéhez, a tehetséges ifjú muzsikusok tanításából is intenzíven kiveszi a részét, továbbá zeneszerzőként is aktív.

Számos rangos díjjal ismerték el munkáját: 2010-ben megkapta a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet, 2013-ban a Magyar Örökség Díjat, 2015-ben a Liszt Ferenc-díjat, 2019-ben pedig Magyarország Érdemes Művésze lett.