|
2021. szeptember 28., kedd 19:30
CSEH-SZLOVÁK-MAGYAR ZONGORAEST
Prímási Palota – Tükörterem (Primaciálne námestie 2,811 01, Bratislava, Szlovákia)
Műsor:
Dohnányi Ernő: Ruralia hungarica
Eugen Suchoň: Sonata rustica
Liszt Ferenc: Ünnepi polonéz – négy kézre
SZÜNET
Claude Debussy: Pour le piano
Bartók Béla: Tizennégy bagatell
Előadók:
Kristina Smetanova – zongora
Vojtek Jan – zongora
Berecz Mihály – zongora
A pozsonyi születésű Dohnányi Ernő (1877–1960) egyik legtöbbet játszott alkotása az édesanyjának ajánlott, 7 darabból álló Ruralia hungarica, amely először Pécsett, 1924-ben hangzott el a szerző előadásában. Dohnányi a főként erdélyi népdalokat feldolgozó, mély hazaszeretetéről tanúskodó művet később is gyakran játszotta zongorán, illetve vezényelte annak különösen népszerűvé vált zenekari változatát (a szerző a műből több átiratot készített). Eugen Suchoň (1908–1993) a XX. század közepének és végének egyik legfontosabb szlovák zeneszerzője a Sonata rusticát zongoraművész feleségének komponálta. A háromtételes mű jól érzékelteti, mennyire fontos inspiráció volt a szerző számára a szlovák népzene. Ahogyan Dohnányi a Ruralia hungaricát, úgy Suchoň is átdolgozta később a Sonata rusticát zenekarra, Symfonietta rustica címmel. A program első részét a XIX. század egyik legnagyobb hatású zongoraművésze és zeneszerzője, Liszt Ferenc 1876-ban komponált, pompás Ünnepi polonéze zárja, mely egy weimari hercegi esküvőre készült.
A második részben az egyik legtehetségesebb fiatal magyar zongoraművész, Berecz Mihály annak a francia mesternek a darabját játssza, aki a XX. század első felének nagy magyar zeneszerzőire, így Bartókra, Kodályra, Lajthára is alapvető hatással volt. A zenei nyelv megújítója, a zongoraművészként is kiváló Claude Debussy Pour le piano (azaz Zongorára) című szvitje éppen a századfordulón készült, és 1902-ben hangzott el először. Már tételcímeiben is a barokkot idézi: Prélude, Sarabande és Toccata. A prelúdiumot javarészt motorikus ritmika jellemzi, a tételt hosszabb – szabad rögtönzés jellegű – kadencia zárja. A lassabb tempójú, elegáns, távolságtartó Sarabande a barokk szviteknek is szinte állandó tétele volt. (Debussy e tételéből a fiatalabb kortárs, Ravel zenekari hangszerelést készített.) Az élénk, perpetuum mobile szerű, de középső részében áradó dallamosságú Toccata a barokkra oly jellemző virtuóz, kifejezetten a hangszeres lehetőségeket kihasználó műfaj késői remeke. Bartók Tizennégy bagatell zongorára című sorozata csak néhány évvel Debussy darabja után keletkezett: 1908-ban. A sorozatot rendkívül merész újítások jellemzik, például a bitonalitás. Rögtön az első darab már látványában is egészen meghökkentő, hiszen a felső szólam előjegyzése négy kereszt, az alsóé négy bé, azaz itt is két eltérő, egymástól távoli hangnemben vannak a szólamok. Néhány darab népzenét dolgoz fel, például a negyedik egy Bartók által Tolna megyében gyűjtött népdalt, az ötödik egy Gömör megyei szlovák népdalt. A tizenharmadik, gyászinduló szerű darab címe: Elle est morte (Meghalt), ezzel Bartók az ifjúkori szerelmével, Geyer Stefivel való szakítást idézi fel. Szintén e szerelmi csalódás keserűségének feldolgozása az ironikus hangú záródarab: Ma mie qui danse (Szeretőm táncol). Ez a tétel a közönség számára talán a legismertebb, hiszen a Két portré című zenekari darab (tételei: Egy ideális, Egy torz) második tételeként Bartók ezt hangszerelte meg.
Előadóművészek
SMETANOVÁ Kristína
zongoraművész
|
 Kristína Smetanová zongoratanulmányait Róbert Kohúteknél kezdte. Gyermekkorától kezdve érdeklődött a zeneszerzés iránt és első lépéseit neves szlovákiai zeneszerzők, Víťazoslav Kubička és Ilja Zeljenka irányították.
A 2008-2014-es években zongorát Peter Čerman, zeneszerzést Stanislav Hochel professzoroktól tanult. Zeneszerzés tanulmányainak diplomamunkája az Elátkozott teremtmények szimfóniája volt. Egyéb fontos kompozíciói a Theory of String Quartet, a Dorian String Quintet, a The Forgotten Sonata for Cello and Piano, vagy a The Blue Exhale of November Night brácsára és zongorára. Részt vett több mesterkurzusokon, mint például a Musica Arvenzis Dolný Kubínban (Viktor Derevianko), vagy a hollandiai TIHMS Nyári Akadémián, ahol Ewa Kupiec, Szokolay Balász, Jacques Rouvier, Bernd Goetzke vagy Claudio Martínez Mehner professzorokkal dolgozott a repertoárján.
2019-ben felvételt nyert doktori tanulmányokra az Előadóművészeti Akadémiára Ida Černecká professzor osztályába. Tanulmányai során több díjat is nyert: az olaszországi Citta di Barletta, nagydíj a bécsi nemzetközi versenyen a 21. Századi Művészet, illetve a Yamaha Ösztöndíj 1. díját. Szólistaként a Szlovák Filharmonikus Zenekarral lépett fel J. S. Bach: d-moll (BWV 1052) zongoraversenyével. Kamarazenei tevékenységét elsősorban a Devanas zongoraduóban folytatja, Júlia Novosedlíková zongoraművésszel.
|
|
VOJTEK Jan
zongoraművész
|
|
 Jan Vojtek 1995-ben, Brnóban született. MA diplomáját a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte meg Némethy Attila és Réti Balázs tanítványaként. Sikeresen vett részt számos versenyen, mint például a Prague Junior Note (2003), az International Virtuosi per Musica di Pianoforte verseny (2007), a Kaunas Sonorum Nemzetközi Verseny (2011), a Prágai Tehetségkutató Verseny (2012) vagy az Euregio Piano Award nemzetközi zongoraverseny (2018). Tanulmányai során részt vett a Tokiói Zeneművészeti Főiskolán egy egyhónapos tanulmányi programon, valamint az izraeli Tel-Hai Nemzetközi Zongora Mesterkurzuson, ahol a mesterkurzus legjobb hallgatójaként elnyerte a Marina Bondarenko-díjat. A 2017/18-as szezonban Jan Vojtek a L´Europe du piano projekt egyik díjazottja volt, és nemrégiben a franciaországi Piano aux Jacobins és Piano en Valois fesztiválokon, valamint szóló- és kamarazenei koncerteken Portugáliában és Németországban debütált. Rendszeresen fellép olyan zenekarokkal, mint a Brnói Filharmonikusok, a Győri Filharmonikusok vagy az Olomuci Morva Filharmonikusok. Jelenleg a Trio Bohémóval dolgozik, amely Litvániában, Hollandiában, Olaszországban, Magyarországon, Belgiumban és Svájcban lépett fel, és meghívást kapott bemutatkozó koncertek tartására a bécsi Musikvereinba és a londoni Wigmore Hallba is. 2021-ben a Fischer Annie-ösztöndíj egyik nyertese.
|
|
BERECZ Mihály
zongoraművész
|
|
 Berecz Mihály, a fiatal magyar zongorista generáció egyik legkiemelkedőbb egyénisége 2013-ban, 16 évesen mutatkozott be Ravel G-dúr zongoraversenyével a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Kocsis Zoltán vezényletével. A nagysikerű hangversenyt számos meghívás követte, melyek során Berecz Mihály olyan karmesterekkel játszott együtt, mint Vásáry Tamás, akivel a Magyar Állami Operaházban Liszt Magyar Fantáziáját adta elő, vagy Keller András, akivel Debussy Fantáziáját és Beethoven G-dúr zongoraversenyét szólaltatta meg, de dolgozott már Záborszky Kálmánnal, Vashegyi Györggyel, Gál Tamással és Ménesi Gergellyel, a Concerto Budapest, a Nemzeti Filharmonikusok, a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Zuglói Filharmónia és a Kassai Állami Zenekar partnereként is.
Berecz Mihály rangos külföldi vendégszereplései közül kiemelkedik németországi debütálásaként a berlini Konzerthausban, 2013-ban adott koncertje, amelyen Liszt Magyar Fantáziáját játszotta, majd 2017-ben a berlini Philharmonie-ban való fellépése, amelyen Beethoven c-moll zongoraversenyének szólistája volt.
2018-ban első díjat nyert a II. Manhattan Nemzetközi Zenei Versenyen, és még ugyanebben az évben megnyerte a londoni Királyi Zeneakadémia Harriet Cohen-díját is. 2020-ban Junior Prima díjjal jutalmazták. 2021-ben, a zürichi Anda Géza Nemzetközi Versenyen elnyerte a Liszt-Bartók díjat.
Berecz Mihály hétévesen kezdett zenét tanulni, először hegedült, majd két évvel később zongorázni kezdett, Major Edit irányítása alatt. A Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskolában Belák Erzsébet volt a tanára. 2016 óta a londoni Királyi Zeneakadémián, Christopher Elton osztályában folytatja egyetemi tanulmányait. Több nemzetközi mesterkurzuson vett részt, ezeken olyan művészekkel dolgozott, mint Arie Vardi,Vásáry Tamás, Pascal Devoyon, Imogen Cooper és Malcolm Bilson.
|
|
