2021. október 4., hétfő 19:30
ZÁRÓ HANGVERSENY
Művészetek Háza (3530, Miskolc, Rákóczi Ferenc utca 5.)
Műsor:
Lajtha László: In Memoriam Op.35.
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus Op.13.
SZÜNET
Bartók Béla: Concerto Sz.116
Előadók:
Brickner Szabolcs - ének
Miskolci Szimfonikus Zenekar
Debreceni Kodály Kórus
Vezényel: Antal Mátyás
Bartók Bélát, Kodály Zoltánt és a náluk egy évtizeddel fiatalabb Lajtha Lászlót a franciák a 20. század első felében „a három nagy magyarnak” nevezték. Mindegyik mesterre jellemző, hogy munkássága három területen is kimagasló: zeneszerzők, népzenekutatók és jeles pedagógusok is voltak. E koncerten egy-egy olyan darabjuk csendük fel, amely szorosan köthető valamely történelmi tragédiánkhoz, sorsfordulónkhoz: a trianoni békediktátumhoz és a II. világháborúhoz.
Lajtha László életművében hat olyan kompozíció is van, amely közvetlenül reagál a II. világháborút megelőző politikai döntésekre, illetve a háború tragikumára. Ezt az is magyarázza, hogy e nagy mester 22 éves korától, éppen induló pályája legelején, hazaszeretetétől vezérelve, több mint 4 éven át harcolt az I. világháborúban tüzértisztként, illetve felderítőként. Valójában sohasem tudta kiheverni az ekkor szerzett lelki sebeket, ezért különösen érzékenyen érintette, amikor alig néhány évtized múltán látta megismétlődni a történelmet. Az 1941-ben komponált In memoriam című „szimfonikus darab” (ez Lajtha műfaji megjelölése) az újabb nagy öldöklés addigi és későbbi áldozatait siratja el, egyetlen, nagyszabású tételben. 1941 volt Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke öngyilkosságának éve is; e megrázó mű keletkezése így talán ezzel is összefüggésbe hozható. A szándékosan befejetlen című (főként névtelen halottak nagy tömegének emléket állító) In memoriam már 1942-ben elhangzott Londonban, majd 1945 májusában éppen ezt a művet dirigálta Ferencsik János a II. világháború utáni első bemutatóként.
Kodály Psalmus Hungaricusa, a magyar zenetörténet egyik legtökéletesebb remekműve 55. zsoltár címmel hangzott el az 1923-as bemutatón, Dohnányi Ernő vezényletével. Pest, Buda és Óbuda egyesítésének, azaz Budapest székesfőváros megszületésének 50 éves évfordulójára íródott, tenor szólóra, énekkara és zenekarra. A szövegre, azaz a Kecskeméti Végh Mihálytól származó, a zeneműnél közel négyszáz évvel korábbi zsoltárparafrázisra maga Kodály talált rá, címe: „Könyörgés hamis atyafiak ellen. Vigasztalódás Istenben.” A rondó formában, klasszikusan arányos szerkezettel megírt, ugyanakkor páratlan drámai erejű darab a trianoni békediktátum után három évvel a magyar közönség számára egyszerre jelentette az igazságtalanság miatti elkeseredettség kimondását és az istenhitbe való belekapaszkodás lehetőségét.
Bartók öttételes zenekari Concertója 1943-ban, Amerikában született, Serge Koussevitzky, a Bostoni Szimfonikusok vezető karmestere megrendelésére, aki a következő év végén be is mutatta a darabot. Hosszú, hallgatással teli évek után ez volt az első mű, amelyet a nagybeteg Bartók komponált. Az öttételes mű címadásáról Bartók maga írja: „E szimfónia-szerű zenekari műnek a címét az egyes hangszerek vagy hangszercsoportok koncertáló vagy szólisztikus jellegű kezelésmódja magyarázza.” A szerző az egyes tételeknek címet adott: Introduzione, azaz bevezetés, Giuoco delle coppie, azaz a párok játéka, Elegia (fájdalommal teli gyászzene), Intermezzo interrotto, azaz félbeszakított közjáték (ebben a tételben szólal meg a Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország kezdetű operett-betétdal – az érzelmes dallam felidézését Bartók mélységes honvágya kifejezésének tartják), végül: Finale. Ez az utolsó tétel hihetetlen életerőt, élni akarást, optimizmust közvetít, egyúttal – valamiféle hatalmas, táncos népünnepélyként – a népek testvérré válásának bartóki eszméjét is megjeleníti a II. világháború kataklizmája idején.
Előadóművészek
ANTAL Mátyás
karmester
 ANTAL Mátyás 1945-ben, Budapesten született. A Liszt Ferenc Zeneakadémián 1970-ben karvezetés-, 1971-ben fuvolaművész-diplomát szerzett. 1980-81-ben a Brüsszeli Királyi Zeneakadémián karmesteri tanulmányokat folytatott. 1967-től 1990-ig a Magyar Állami Hangversenyzenekar fuvolistája volt, emellett rendszeresen játszott kamarazenét és az általa vezetett Antal-fúvósötössel számos új művet mutatott be.
Karmesteri tevékenysége az 1970-es években indult. 1974-től a Miskolci Szimfonikus Zenekarnál dolgozott másodkarmesterként, majd 1984-től ’86-ig a Székesfehérvári Kamarazenekart (ma Alba Regia Szimfonikus Zenekar) vezette. 1986-tól 2000-ig a Pro Brass osztrák-magyar együttes karmestere volt. 1984-től 2002-ig a Budapesti Kórus karigazgatójaként, 1986-tól 1991-ig pedig az Állami Hangversenyzenekar betanító karmestereként dolgozott. 1985-től több mint 25 éven át volt az Állami (ma Nemzeti) Énekkar karigazgatója. 2017-től a Szlovák Filharmónia Kórusánál lát el vendég karigazgatói feladatokat.
2018-ban a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője, vezető karmestere lett, mely tevékenységét jelenleg is folytatja.
Az új magyar zene elhivatott előadója. Rendszeresen dirigálja kiváló magyar zeneszerzők (Durkó, Bozay, Dubrovay, Madarász, Szokolay, Szőllősy) szerzői estjét a Pesti Vigadóban.
Számos hazai zenekart, illetve kórust dirigál vendégkarmesterként. Vezényelt Európa sok országában, valamint Kínában és Japánban is. Számos cd-felvételt készített karigazgatóként és karmesterként.
Kitüntetései: Liszt Ferenc-díj 1998., Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2005., Bartók-Pásztory-díj 2015., Magyar Érdemrend Tisztikeresztje 2015., Príma-díj 2017.
Öt ízben (1992, 1993, 1997, 2005, 2009) kapott Artisjus-díjat, kortárs magyar művek bemutatásáért.
|
BRICKNER Szabolcs
énekművész, tenor
 Miután BRICKNER Szabolcs a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián ének és klarinét szakon is diplomát szerzett, részt vett az augsburgi Hochschule für Musik mesterkurzusain, többek között Hans-Joachim Beyernél és Edith Wiensnél, valamint magánórákat vett olyan neves énekművészektől, mint Nicolai Gedda, Renata Scotto, Salvatore Fisichella, Franzisco Araiza. A tenor az országos énekversenyek első díjai után a 2004-es Ferrucio Tagliavini Nemzetközi Énekversenyen 2. díjat nyert. 2008-ban a belga Erzsébet királyné versenyen, a világ egyik legrangosabb, fiatal előadóknak szóló komolyzenei versenyén elnyerte az első díjat (Fabiola királyné díj).
Brickner Szabolcs énekelt például a következő operaházakban: Bayerische Staatsoper, Frankfurti Oper, Nationaltheater Weimar, Nationaltheater Mannheim, Magyar Állami Operaház, a strasbourgi Opéra du Rhin, a müncheni Gärtnerplatztheater, a bécsi Volksoper.
A tenor olyan zenekarokkal dolgozik együtt, mint az Orchestre de Paris, a La Monnaie Szimfonikus Zenekar, La Petite Bande, az Opéra Royal de Wallonie zenekara, a Dán Rádió Sinfonietta, az Orchestre Philharmonique du Luxembourg, a Belga Nemzeti Zenekar, az Orquestra Ciudad de Granada, a Rotterdami Filharmonikus Zenekar, a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Budapesti Filharmonikusok, az Izraeli Filharmonikus Zenekar, valamint olyan karmesterekkel, mint Fischer Ádám, Valerij Gergijev, Nicola Luisotti, Kurt Masur, Günter Neuhold, Kazushi Ono, Helmuth Rilling és Christopher Warren-Green.
|
| |
|
Kodály Kórus Debrecen
 A Kodály Kórus Debrecen Magyarország nemzetközi hírű, professzionális koncerténekkara. A Gulyás György által 1955-ben alapított együttes 2011 óta a Kodály Filharmónia Debrecen részeként működik. Rendkívül széles repertoárjában – mely felöleli az a cappella és oratórikus irodalom legjavát – kiemelten fontos helyet kap a kortárs zene: több száz ősbemutató kötődik az együttes nevéhez. Mint a barokk és klasszikus zene magas szinten avatott tolmácsolója is rendszeresen koncertezik testvértársulatával, a Kodály Filharmonikusokkal, de más neves zenekarok vendégeként is, itthon és külföldön egyaránt. Az együttes szakmai sikerét rangos zenei elismerések – többek közt a Bartók-Pásztory-díj és a Magyar Örökség Díj is jelzi. A kiváló karnagyok és karmesterek egész sorával együttműködő énekkart 2020-tól Kocsis-Holper Zoltán vezető karnagy irányítja.
|
|
Miskolci Magyar Szimfonikus Zenekar
 A Miskolci Magyar Szimfonikus Zenekar 1963. november 1-jén alakult, és azóta is a régió egyik legpompásabb kulturális intézménye – egyúttal az országos zenei színtér egyik legkiemelkedőbb szereplője. Miskolc polgármestere 2014 májusában nevezte ki a zenekar új ügyvezetőjét, Szászné Pónuzs Krisztinát. 2018-tól a zenekar művészeti vezetője a Liszt Ferenc-, Bartók-Pásztory- és Prima-díjas Antal Mátyás, aki évtizedek óta a Nemzeti Énekkar művészeti vezetője. A zenekar minden programidőszakban több mint nyolcvan koncertet ad, bérletsorozat és egyéni hangversenyek keretében. A zenekarnak két saját szervezésű bérlete van. A Szimfonikus bérlet nyolc koncertet, a Yamaha bérlet pedig három estét tartalmaz. Ezen kívül játszanak még a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. bérlet keretében is.
A zenekar tevékenységében fontos szerepet kapnak az ifjúsági koncertsorozatok is. A hagyományos bérletes előadások döntő többségét a Művészetek Háza miskolci hangversenytermében tartják.
Gyakran vendégszerepelnek országszerte, a fővárosban, valamint rangosabb európai koncerttermek színpadán; például a párizsi Kongresszusi Központban, Notthinghamben, Athénban, a párizsi Champs-Elysées Színházban, Dél-Franciaországban, Sisteronban és az olaszországi Ravennában.
Mindezek alapján elmondható, hogy a Miskolci Magyar Szimfonikus Zenekar Miskolc városának egyre növekvő kulturális értéke, és egyre nagyobb megbecsülésnek örvend mind belföldön, mind külföldön.
|
| |
| |
|
