![]() |
2021. szeptember 24., péntek 18:00 HAYDN ÉS ESZTERHÁZA Zenetudományi Intézet – Bartók terem (1014, Budapest, Táncsics Mihály utca 7.)
|
||
Műsor: Haydn költészete Joseph Haydn: A-dúr barytontrió Hob. XI:25 Előadók: Akár tiszteletbeli magyarnak is nevezhetnénk Joseph Haydnt, a bécsi klasszika nagy mesterét, hiszen felmérhetetlenül sokat adott a magyar zenekultúrának. 1761-ben, 29 évesen, Esterházy Pál Antal birodalmi herceg hívására állt szolgálatba az Esterházy családnál, mely a téli hónapokat a bécsi, a nyári hónapokat pedig a kismartoni palotájában töltötte. Másodkarmesternek nevezték ki, majd a kitűnő zeneszerző, Gregorius Joseph Werner 1766-os halála után ő lett a Kapellmeister. Közben, 1762-ben Pál Antal meghalt, és gyermeke nem lévén, öccse, Miklós örökölte címét és vagyonát. Esterházy „Fényes” Miklós (vagy „Pompakedvelő” Esterházy Miklós), aki 1790-ben bekövetkezett haláláig volt az általa igen nagyra becsült Haydn munkaadója, bőkezűen támogatta a művészeteket, és maga is muzsikált: egy ma már kuriózumnak számító vonós hangszeren, a barytonon játszott, talán azért is, mert ezt a hangszert igen nehéz megszólaltatni, Miklós herceg pedig szerette a kihívásokat (az impozáns fertőd-eszterházai Esterházy-kastélyt, „a magyar Versailles”-t is egy mocsaras területen építtette fel). A baryton a viola da gamba családjának egyik tagja, mai hangszereink közül leginkább a gordonkához hasonlít. Az 1760-as és ’70-es években Haydn rendszeres feladatai közé tartozott a barytontriók írása. E kamaraművekben a herceg által megszólaltatott baryton kapta a főszólamot. Haydn 126 ilyen triót komponált, közülük az 1772-ben komponált A-dúr hangnemű nyitja meg a koncertet. Ezután a kortárs Burgksteiner ugyancsak Esterházy Miklós herceg számára írt baryton-divertimentója csendül fel, majd a különleges összeállítást Luigi Tomasini, a Haydn által vezetett udvari zenekar olasz koncertmesterének barytontriója zárja. |
KOMLÓS Katalin
zenetörténész és fortepiano-művész
|
HAYDN BARYTONTRIO BUDAPEST
A Haydn Barytontrio Budapest tagjai: Kakuk Balázs gordonka- és viola da gamba-művész, 1979-től 2013-ig Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók Béla Konzervatórium tanára. A Collegium Musicum Budapest barokk kvartett tagjaként 1978-ban a Brügge-i „Festival van Vlaanderen” verseny győztese. A modern és a barokk cselló mellett eredeti menzúrában játszik az összes (szoprán, alt, tenor, basszus) viola da gambán és a 17 húrú barytongambán. A historikus muzsikálás és előadásmód nemzetközi rangú specialistája, kül- és belföldi mesterkurzusok tanára, jelentős zenei versenyek zsűritagja. Szólista- és kamaramuzsikusként világjáró művész, számos rádió-, TV- és díjnyertes CD-felvételt készített. Sándor József már 5 éves korában megkezdte a hegedűjáték tanulását. Számos ifjúsági hegedűversenyt nyert Magyarországon. A Bartók Konzervatóriumban tanult és a Liszt Ferenc Zeneakadémián diplomázott 1977-ben. Szóló brácsás, illetve szólamvezető volt a Bruckner Orchester Linzben, a Bochumer Symphonikerben, a Grazer Operben, a Magyar Állami Hangversenyzenekarban és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarában. Világkörüli turnékon vesz részt, CD-, DVD-produkciókat készít, gyakran szerepel kamarazenei fellépéseken. Kaszanyitzky András gordonkaművészi oklevelét 1998-ban, a Liszt Ferenc Zeneakadémián szerezte. Számos hazai és külföldi verseny győztese. 1996-ban elnyerte a budapesti Popper Csellóverseny második díját. Játszott a Somogyi Kvartettben, a Sándor Frigyes Kamarazenekarban, az Erkel Ferenc Kamarazenekarban, valamint a London City Operában. A Weiner-Szász Kamaraszimfonikus Zenekar és a HAYDN BARYTONTRIO BUDAPEST állandó tagja. Koncertezett Ausztriában, Németországban, Svájcban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Hollandiában, Szlovákiában, Skóciában, az Egyesült Államokban, Kínában és Thaiföldön. |