 |
|
2021. szeptember 25., szombat 19:00 ZENETUDOMÁNYI KONFERENCIA - ZÁRÓKONCERT Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar Nagyterme (4032 Debrecen, Nagyerdei Körút 82.) 
|
||
|
Műsor: Popper Dávid – Hubay Jenő: Tarantella Op. 33 Előadók: SZÜNET Albrecht Sándor: Missa in C (Kyrie, Gloria, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) Előadók: Vezényelnek: |
|
Az I. Kárpát-medencei Komolyzenei Fesztivál programjaként megrendezett konferencia kétrészes zárókoncertjén főként azon zeneszerzők művei csendülnek fel, akikről a zenetudományi előadások szólnak: Hubay, Dohnányi, Bartók, Kodály, Lajtha. Szecsődi Ferenc hegedűművész és Balog József zongoraművész közös műsorán olyan szerzők szerepelnek, akik a XIX. és XX. század fordulójának legjelesebb hangszeres virtuózai közé tartoztak, egyúttal zeneszerzők és a budapesti Zeneakadémia tanárai is voltak. A prágai születésű Popper Dávid Tarantellája megsejteti a mai hallgatóval, miért volt a gordonkaművész-zeneszerző hangszerének olyannyira csodált virtuóza. Popper a zseniális hegedűművésszel, Hubay Jenővel vonósnégyest is alapított. Hubaytól a vallásos érzületű Esti ima szólal meg (a Tíz karakterdarab című sorozatból), valamint az ezzel egészen ellentétes karakterű, igazi bravúrdarab, a II. Csárdajelenet. Hubay legendás, iskolateremtő hegedűtanár volt, és másfél évtizeden át állt a Zeneakadémia élén. Őt követte e pozícióban a pozsonyi születésű Dohnányi Ernő, a hazai zeneélet egyik irányító személyisége és egyben egyik legsokoldalúbb, legtüneményesebb alakja, aki zongoraművészként, karmesterként, zeneszerzőként és tanárként is elsőrangú volt. Dohnányi egyik legsikeresebb műve az 1924-ben készült Ruralia hungarica, amely szimfonikus zenekari változatban a legismertebb, ám ősverziója zongorára készült, és van még további két verziója. A hegedűre és zongorára írt változat középső, lassú tétele a „cigányos andante”. Míg az előbbi mesterek még inkább a romantikához tartoztak, az 1892-ben, Budapesten született Lajtha László már a XX. század modern, egészen egyéni hangú mestere. Zeneszerzőként nagyra értékelték szerte Európában, de különösen Franciaországban, ahol a Szépművészeti Akadémia tagjai közé is beválasztották. Bartók és Kodály mellett az egyik legjelesebb magyar népzenekutató volt, továbbá nagyhatású tanára a Nemzeti Zenedének. Balog József, aki rendkívül magas színvonalon rögzítette hanglemezre Lajtha szinte valamennyi zongoraművét, ezúttal ezekből a darabokból válogat. A rövid, opusszám nélküli Prélude (a szó jelentése: előjáték, de ez esetben önálló darabról van szó, akárcsak Chopin vagy Debussy prelűdjei esetében) 1918-ban, Kassák Lajos Ma című folyóiratában jelent meg. Ebben az időszakban Lajtha (aki ifjú korában zongoraművésznek készült) alig komponált, hiszen 1914 és 1918 között, a Nagy Háborúban, a fronton harcolt. 1930-ból származik a Hat zongoradarab, amely tételei címében és stílusában is mutatja a szerzőnek a barokk korszakhoz, különösképpen Johann Sebastian Bach zenéjéhez való vonzalmát (például Fuga, Toccata). A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa a koncerten főként vallásos tárgyú, magasztos hangvételű kórusműveket szólaltat meg, így Kodály 114. genfi zsoltárát, Albrecht Sándor, a Bartóknál is tanult, Pozsonyban működő orgonaművész, karnagy, zeneszerző Miséjének tételeit, aztán a kiváló szlovákiai magyar karmester, a többek között Albrecht- és Dohnányi-tanítvány Rajter Lajos Iustorum animae című művét, és a Pécshez kötődő, Kossuth-díjas karnagy, Tillai Aurél Dicsőült helyeken kezdetű vegyeskari kompozícióját. Felcsendül Bartók Béla igen népszerűvé vált, szlovák szövegre írt zongorakíséretes kórusműve, melynek eredeti címe: Négy tót népdal. Az első népdal lakodalmas, a második a szénagyűjtéshez kapcsolódik, a harmadik és negyedik dudával kísért táncnóta. A kórust a művészeti vezető, Józsa Mónika, valamint a magyarországi vendégkarnagy, Kocsis-Holper Zoltán (a debreceni Kodály Kórus vezető karnagya) mellett a fiatal Szíjjártó Albertina is vezényli, irányításával nagyapja, Szíjjártó Jenő, a Pozsonyban működő, a kodályi útmutatásokat oly következetesen megvalósító zeneszerző, karnagy, népzenekutató, zenei rendező művei szólalnak meg. |
|
BALOG József
A magyar és a nemzetközi zenei élet állandó résztvevője, zongoraművészi tevékenysége mellett a világ nagynevű intézményeiben tart mesterkurzusokat. Eddigi pályafutása alatt számos nagyszerű zenekarral lépett fel, olyan kiváló karmesterek irányításával, mint Gilbert Varga, David Nimrod Pfeffer, Kocsis Zoltán, Kristjän Järvi, Jesús Medina, Vitaly Protasov. Első, „Hungaricum” című szólólemeze egyedüli CD-ként 2005-ben elnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Lemez-Nagydíjat, „Transcendental Etudes” c. lemeze pedig 2015 júniusában a hónap felvétele lett az egyik legnagyobb presztízsű klasszikus zenei website-on, az allmusic.com-on. 2018-ban Liszt-díjjal, 2019-ben pedig Lajtha-díjjal tüntették ki.
|
|
Józsa Mónika
|
|
KOCSIS-HOLPER Zoltán
A soproni Kórus Spontánusz alapító karnagya, mely együttessel 2001 óta dolgoznak együtt. Számos együttes művészeti vezetését látta el az elmúlt közel két évtizedben: Szent Mihály Énekkar (2005–2011), Gárdonyi Zoltán Református Énekkar (2004–2017), doborjáni MGV Franz Liszt Raiding (2011–2017), valamint a budapesti Vass Lajos Kamarakórus (2017–2020). Dolgozott és koncertezett már jónéhány amatőr kórus mellett a Magyar Rádió Énekkarával, a Nemzeti Énekkarral, a Budafoki Dohnányi Zenekarral, valamint a 6. Eric Ericson Mesterkurzuson a Holland Rádió Énekkarával és a Holland Kamarakórussal. Tanított karvezetést a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, és nyolc évig a soproni Horváth József AMI tanára – 2 évig igazgatóhelyettese – volt. A saját szervezésű Avizó Karvezetői Kurzusokon felül 2017-ben a Pekingi Magyar Kulturális Intézet meghívására háromnapos előadássorozatot tartott Kínában a Kodály-módszerről. Az Európai Kórusszövetség által szervezett 2018-as tallinni Europa Cantat kórusfesztiváljának egyik kurzusvezetője volt. |
| SZECSŐDI Ferenc hegedűművész |
|
Szecsődi Ferenc 1954-ben született Budapesten. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Bodonyi István, a Zeneakadémián pedig Szűcs Mihály voltak a mesterei. Diplomája megszerzésével egyidejűleg elnyerte a Zeneakadémia Nagydíját. Tanári pályafutását 1977-ben Szegeden, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán kezdte, s azóta számtalan tanítványa koncertezik vagy tanít országszerte és külföldön. 2000 óta habilitált egyetemi tanár. Nemzetközi szólókarrierje 1984-ben indult, amikor a Cziffra Alapítvány nagydíjasa lett. Azóta fellépett Európa számos nagyvárosának hangversenypódiumán Párizstól Bécsig, Bolognától Madridig, Prágától Zürichig vagy Kijevig. Több zeneszerző, így Durkó Zsolt, Rózsa Pál, Kocsár Miklós vagy Huszár Lajos ajánlotta számára versenyműveit. 1992-ben az év legjobb előadóművészévé választották, a következő évben megkapta a Liszt-díjat. Pedagógiai munkássága elismeréseképpen 1996-ban Weiner-díjjal tüntették ki. 2005 óta a Hubay Jenő Társaság elnöke. 2009-ben a Magyar Köztársaság Érdemes művésze kitüntetést kapta. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. 2015-ben Klebersberg Kuno-díjjal tüntették ki. 2017-ben a Magyar Hangszerész Szövetség elnökévé választották. 2020-ban a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze lett. Lemezkiadványai közül a magyar hegedűirodalom klasszikus vonulata a jelentős. A Nagy magyar hegedűiskola című lemezt mind a lemezkedvelők tábora, mind a kritika elismerően fogadta. A Hungaroton Classic-nál megjelent 13 CD-ből álló Hubay Jenő hegedű – zongora műveinek összkiadása egyedülálló vállalkozás, melyet a hazai és külföldi szaksajtó egyaránt felsőfokban méltatott. |
|
SZIJJÁRTÓ Albertina
Ugyanebben az évben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) BA Zenekar- és kórusvezetés szakára, ahol 2015-ben megszerezte első művészdiplomáját. Még ebben az évben felvételt nyert az LFZE MA Kóruskarnagy szakára, ahol 2017-ben szerzett ismét művészdiplomát. Karnagyi pályája alakulását tekintve sokat köszönhet a Krasznai Gáspár vezette Budaörsi Sapszon Ferenc Kórusnak, ahol 2016 és 2020 között működött alt szólamvezetőként, később másodkarnagyként. 2017-ben sikeres felvételi vizsgát tett az LFZE Ének-zene – Kóruskarnagy művésztanár szakára, ahol 2020 tavaszán szerezte meg harmadik, tanári diplomáját. 2020 szeptemberétől kezdve a Biatorbágyon működő Pászti Miklós Alapfokú Művészeti Iskolában tanít szolfézst és zeneirodalmat. Legfőbb hosszú távú célja egy zeneiskolai keretek között működő saját gyermekkórus megalapítása.
|
|
SZŰCS Dániel
2015 őszétől a Vasas Művészegyüttes Vass Lajos Kórusának másodkarnagya, majd 2016-tól karnagya és zongorakísérője. 2017 nyarától a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának segédkarnagya és korrepetitora. Részt vett Vashegyi György karmester, Peter Broadbent és Szabó Sipos Máté karvezető mesterkurzusain, továbbá a debreceni Kodály Kórus, valamint a Vándor Kórus éves kurzusain. Rendszeresen vezényel kórust, illetve játszik zongorás kamarazenét. Többek között dolgozott a Magyar Rádió Kórusával, illetve az Anima Musicae Kamarazenekarral. 2017 szeptemberétől a Musica Sonora Kamarazenekar helyettes karmestere. Zeneelmélet tanárként rendszeres oktatója az erdélyi Csomaközi Nyári Zenei Tábornak. 2018-ban I. díjasa és közönségdíjasa lett a Lantos Rezső Országos Karvezető Versenynek.
|
|
Szlovákiai Magyar Pedagógusok
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa 1964 novemberében alakult, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (CSMTKÉ) néven, Szíjjártó Jenő, a Magyar Örökség Díjjal jutalmazott zeneszerző kitartó munkájának köszönhetően. A kórusépítésben és -nevelésben kezdettől fogva segítségére volt Ág Tibor, Schleicher László és Janda Iván. Néhány hónappal a kórus magalakulása után Szíjjártó Jenőnek (politikai okokból) távoznia kellett a kórus éléről. Helyét Vass Lajos vette át, aki haláláig, 1992-ig vendégkarnagyként határozta meg a kórus zenei arculatát. Őt követte a debreceni Tamási László, majd id. Sapszon Ferenc, Tóth Árpád, Stauróczky Balázs. 2019-től Kocsis-Holper Zoltán a kórus vendégkarnagya. A CSMTKÉ 1994 novemberében, a jubileumi hangversenyen vette fel a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa nevet. 2006 ig Janda Iván volt az együttes művészeti vezetője, tőle Józsa Mónika vette át a tisztséget. A kórus fennállásának 57 éve alatt számos hazai és külföldi sikert aratott. Saját kategóriájában kimagasló színvonalat képvisel, melyet több kitüntetés is fémjelez (Pro Cultura Hungarica-díj, 2000; Esterházy Emlékérem, 2009; KÓTA-díj, 2009; Harmónia-díj, 2015). Műsorválasztását sokszínűség jellemzi: repertoárját a magyar zeneszerzők klasszikus alkotásai mellett a nemzetközi kórusirodalom remekművei alkotják. |
